Kínai kúszómagnólia

Kínai kúszómagnólia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Austrobaileyales
Család: Schisandraceae
Nemzetség: Schisandra
Faj: S. chinensis
Tudományos név
Schisandra chinensis
(Turcz.) Baill.[1]
Szinonimák
  • Kadsura chinensis - Turcz.[1][2]
  • Maximowiczia chinensis - (Turcz.) Rupr.[2]
  • Schisandra japonica - (Siebold. & Zucc. ex A. Gray.) Hance.[2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kínai kúszómagnólia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai kúszómagnólia témájú médiaállományokat és Kínai kúszómagnólia témájú kategóriát.

A kínai kúszómagnólia (Schisandra chinensis) az Austrobaileyales rendbe tartozó növényfaj.

Jellemzése

A kínai kúszómagnólia vadon termő, aromás illatú kétlaki kúszónövény. Kína északkeleti részén nő. Fás, csavarodó szára sötét színű, kúszó indái elérhetik a 10–15 m-t is. Levelei tojásdadok. Virágai néhány cm hosszú kocsányon ülnek. A virágszirmok és a csészelevelek rózsaszínűek, a virágok ötporzósak. Termése összetett bogyótermés.

Szaporítása

A növény szaporítása hosszú időt és türelmet igényel. Történhet dugványozással vagy csíráztatással. A csíráztatás kb. 2,5 hónapot vesz igénybe. Lépései:

  • a magok beáztatása langyos vízbe 3-5 napig,
  • utána ki kell venni őket a vízből, és jó vízelvezetésű termesztőközegbe (kertészeti komposzt és homok/perlit 50/50 arányú keveréke) kell tenni, amelyet folyamatosan nedvesen kell tartani, de ne tocsogjon a vízben! Ebben a közegben maradnak a magok kb. 20°C-on 1 hónapig.
  • a magokat a tartóval együtt át kell helyezni kb. 5 °C hőmérsékletű környezetbe (pl. hűvös pincébe vagy akár a hűtőszekrénybe) egy hónapig (hideghatás!)
  • vegye ki a tartót a hideg helyről, és hagyja 10-15 °C-os hőmérsékletű helyen. Ekkor megtörténik a csírázás.

A kicsírázott magokat el lehet vetni a speciális palántaágyra. Kezdetben a növekedés lassú lesz, és a kicsírázott magokat, a palántákat öntözni, gyomlálni kell, biztosítani kell nekik az állandó nedvességet, és védeni kell őket a hidegtől. Miután a növény megerősödött, ki lehet ültetni a szabadba, ahol (-20 °C-ig) át is telelhet. A megfelelő védelemről gondoskodni kell. Az első virágzás kb. 3 év után történik. Ha nem a ritka önbeporzós hibridet használtuk, a megtermékenyítéshez szükség van legalább két növényre, amelyek közül az egyik hím, a másik női virágokat tartalmaz. Az első termés kb. 5 év múlva várható.

Gyógyhatása

A lignánszármazékok egyre fontosabbá válnak a táplálkozás-kutató szakemberek számára, akik úgy vélekednek, hogy a lignánok védelmet nyújtanak a prosztata-, a vastagbél- és a mellrák ellen. Vizsgálják ezenkívül a kúszómagnólia ösztrogén receptorokra való hatását, továbbá antioxidáns és enzimgátló tulajdonságait is. Szun Han-dong professzor, a kínai Kunming Botanikus Intézet kutatója 20 évnyi munka után azt találta, hogy egy, a növény aktív vegyületeiből kivont szer nagyon hatásosan pusztítja el a HIV vírust.[3]

Felhasználása

A kúszómagnólia májvédő hatása is ismert. Erősíti az immunrendszert, növeli a sejtek, szövetek oxigénfelvételét, ezen keresztül a sejtek energiaellátását. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásán keresztül elősegíti a jó közérzet kialakulását, növeli a fizikai és szellemi teljesítőképességet, javítja a kedélyállapotot. Csökkenti a vér koleszterinszintjét. Kínában afrodiziákumként is számon tartják.

Koreában omidzsa (오미자) néven ismert, bogyójából bólét, teát készítenek.[4]

Mérgező hatása nem ismert, ennek ellenére alkalmazása előtt célszerű az orvos véleményét kikérni.

  • termése
    termése
  • koreai omidzsa tea
    koreai omidzsa tea

Jegyzetek

  1. a b Schisandra chinensis information from NPGS/GRIN. USDA. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  2. a b c Schisandra chinensis - Plants For A Future database report. www.pfaf.org. (Hozzáférés: 2008. március 10.)
  3. A kínai CCTVNews híre (2015.08.27.)
  4. Hwachae; Refreshing Beverage to Beat the Summer Heat. Koreana, 2005. [2014. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)

Források

  • A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Schisandra chinensis
Kadsura chinensis
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap