Orvosi kálmos
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1] | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Acorus calamus L., 1753 | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú médiaállományokat és Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú kategóriát. |
Az orvosi kálmos (Acorus calamus L.), a kálmosvirágúak rendjének egyetlen családjába és egyetlen nemzetségébe tartozó évelő vízinövény. Régebben a kontyvirágfélék (Araceae) családjába sorolták. Más nevei: bécsi sás, kígyófű, büdössás. DK-Ázsiából származik. 1574-ben hozták Konstantinápolyból Bécsbe, majd innen terjedt el hazánkban is, főként szerzetesek és barátok közvetítésével, akik gyógyhatása miatt termesztették. A növények később kivadultak, mára pedig a magyar flóra szerves részévé váltak. A kiszáradó termőhelyek miatt állománya veszélyeztetetté vált. Magyarországon védett növény.
Elterjedés, élőhely
Az egész északi féltekén megtalálható tavakban, mocsaras helyeken, állóvizek partjain. Hazája Kelet- és Délkelet-Ázsia. Magyarországon többek közt a Jászság területén él.[2]
Leírás
Gyöktörzse (calami rhizoma) kúszó, elágazó, kellemes illatú, kesernyésen fűszeres izű. Levelei a gyöktörzs felső részéből erednek, alakjuk hosszú szálas kard alakú. Virágzata sok apró virág alkotta 5–9 cm-es torzsavirágzat, május-júniusban virágzik. Termése sokmagvú három rekeszes tok. Hazánkban nem hoz termést.
Létezik dísznövénynek nemesített tarka levelű változata, az Acoras calamus 'Variegatus'.
Felhasználása
A növény fogyasztása nem javasolt, ugyanis azaront tartalmaz, amelynek májkárosító, sőt génkárosító hatásai vannak. Emiatt szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[3]
Hatóanyagai
Trimethylamint, acorint, cholint, kálmus csersavat, keserű és nyálkaanyagot, illóolajat, keményítőt tartalmaz.[4]
Drogja gyöktörzse, hámozva, hámozatlanul, porítva kerül forgalomba. Gyöktörzséből illóolajat (Aetheroleum calami) is előállítanak. Szeszes kivonat is készül belőle.
Egyes gyümölcsleveseknél, gyümölcs-salátáknál, de legfőként borok, likőrök és pálinkák fűszerezésére használják. Különböző teakeverékekben gyomorsav-termelést szabályozó, étvágyjavító, emésztést serkentő, nyugtató hatását hasznosítják.
Gyógyhatásai
Kitűnő étvágygerjesztő, idegerősítő, vértisztító, gyomorerősítő. Kenőcsök alkotórészeként és gyógyfürdőkben reuma kezelésére használják, gyógyfürdőben idegerősítőnek is hatásos.
Tüdőbaj, fagydaganatok és fagyások, gyerekek lisztérzékenységének gyógyítására is használják. Segít a dohányzás leszokásában, naponta 1-2 szem gyökeret kell lassan elrágni.[4]
A kínai és indiai gyógyászat szélesebb körben régóta használja.
Tea készítése
Teája hidegáztatással készül. Egy csapott kávéskanál darabolt gyökeret 2,5 dl hideg vízbe éjszakára beáztatunk, reggel meglangyosítjuk és leszűrjük. Fogyasztása étkezés előtt és után 1-1 korty. Naponta maximum 6 korty. Ennél nagyobb mennyiség fogyasztása tilos! [5]
Fürdő készítésénél 100 gramm gyökeret be kell áztatni éjszakára hideg vízbe, másnap felforralni, majd langyosra hűteni és húsz percig áztatni benne a beteg testrészt. Többször is felmelegíthetjük és használhatjuk.[4]
-
Természetes élőhelyén -
Orvosi kálmos torzsavirágzata -
Orvosi kálmos
Jegyzetek
- ↑ Védett, kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
- ↑ a b c Egy különleges gyógynövény: a kálmosgyökér!. kertvarazsmagazin.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
- ↑ Kálmos (Acorus calamus) (magyar nyelven). Maria Treben patikája, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
- Acorus calamus L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
Külső hivatkozások
- Gyógynövényhatározó - Orvosi kálmos
- Kínai medicina - Orvosi kálmos
- Timcsigyógynövény - Orvosi kálmos
- Kert - Orvosi kálmos
- Házipatika - Orvosi kálmos
- Egzotikus dísznövények- Orvosi kálmos
- Natursziget - Orvosi kálmos
- Képek
- USDA
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
