Radovanci

Radovanci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Velike
Jogállás	falu
Irányítószám	34330
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	409 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	254 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 26′ 35″, k. h. 17° 38′ 53″45.443, 17.64845.443000°N 17.648000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 35″, k. h. 17° 38′ 53″45.443, 17.64845.443000°N 17.648000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Radovanci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radovanci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 12, közúton 14 km-re északra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, a Radovanka-patak völgyében, Velike és Potočani között fekszik.

Története

Radovanci területe már ősidők óta lakott. Határában a Papuk-hegység lejtőin az újkőkori Sopot kultúra népéhez tartozó leleteket találtak.^[2] A település területén több, régóta ismert ókori régészeti lelőhely található. A legkorábbi leletek 1922-ben a falutól keletre fekvő szőlőben talajforgatás közben kerültek elő. 1976-ban régészeti feltárást végeztek itt, melynek során három 4. századi falazott, csontvázas római sírt tártak fel. 1982-ben csatornázás munkálatai közben a Radovanci hegy lábánál 4. századi falazott gyermeksírt találtak. A feltárt sírok nyilvánvalóan egy 4. századi római temető részei voltak. A Pozsegáról Velikére vezető gyorsforgalmi út nyomvonalának régészeti feltáró munkái során sok ókori cseréptöredéket, kő- és tégladarabokat, márványtöredékeket találtak, melyek egy római település maradványai voltak. Az ugyanitt talált középkori cseréptöredékek bizonyították, hogy a település a középkorban is lakott volt.

A középkori radovanci birtok határai messze túlterjedtek a mai településen. A település neve 1250. július 5-én szerepel először írásos forrásban IV. Béla magyar királynak a Zsadány nemzetséget a velikei birtokban megerősítő oklevelében. A következő oklevél Mária királynénak 1266-ban kibocsátott oklevele, melyben a Hontpázmány nembeli Mihály ispánnak Cernik és Radovanci („Terra Rodouanch”) birtokait adományozza. Az oklevél pontosan leírja a birtokok határait. Ekkor a radovanci birtok szomszédai Ivánka fiai Benedek és Aladár, valamint más velikei nemesek voltak. A velikei birtoktól a Veličanka és a Radovanka-patak („rivulum Radovanchycha”) választotta el. A település két részből, Felső- és Alsó-Radovanciból állt. 1324-ben az itteni birtok egy része „Roduach” néven szerepel radovánci Demeter fia Aladár birtokaként.^[3] A 14. és 15. században Radovanci neve többnyire személynevekben fordul elő, de 1421-ben Kővár tartozékai között említenek egy „Radovanch” nevű birtokot, mely azonos lehet a településsel.^[4]

A török 1532-ben fogllata el. Megemlíti az 1545-ben készült török defter is.^[5] 1698-ban „Radovanczi” néven 21 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. ^[6] 1702-ben 37, 1730-ban 40, 1746-ban 60 ház állt a településen.^[5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Radovanczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radovanczi” néven szerepel.^[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radovanczi” néven 91 házzal, 788 katolikus vallású lakossal találjuk.^[8] 1857-ben 610, 1910-ben 455 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 4%-a cseh, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 483 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

A falutól keletre fekvő Radovanac nevű dombon 1922-ben új régészeti lelőhelyet azonosítottak. A szőlőültetvényben talajforgatás során, találták meg az első régészeti leletet. A régészeti feltárások 1976-ban három, a 4. századból származó, csontvázas falazott római sírt dokumentáltak, mely egy ősi nekropolisz része volt. A Radovanac-domb keleti lábánál csatorna ásása során 1982-ben egy kicsi, téglával burkolt a 4. századi gyermeksír került elő. Őskori és középkori leleteket is rögzítettek a helyszínen. A helyszín folyamatos mezőgazdasági művelésnek való kitettsége a lehető leghamarabbi, tervszerű kutatást igényel.^[11]

Oktatás

A településen a velikei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

A településen golfpályát építettek.

Jegyzetek

Források

• Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
• Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)