Trenkfalva

Trenkfalva (Trenkovo)
A Trenk-kastély
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Velike
Jogállás	falu
Irányítószám	34330
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	672 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 17° 39′ 47″45.403055555556, 17.66305555555645.403056°N 17.663056°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 17° 39′ 47″45.403055555556, 17.66305555555645.403056°N 17.663056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Trenkfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Trenkfalva (horvátul: Trenkovo) falu Horvátországban a Pozsegai-medencében, közigazgatásilag Velike község részét képezi. Földrajzilag Velike és Pozsega között található.

Történelme

A település határában előkerült régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. a legrégebbi leleteket 2020-ban a vízvezeték építésének nyomvonalán, a „Međuputi” lelőhelyen fedezték fel. Ezen a mezőgazdasági területen az újkőkorszak korai időszakában virágzott Starčevo-kultúra egykori településének régészeti maradványait találták meg. A lelőhely az őskortól a középkorig szinte folyamatosan lakott volt.^[2] Ugyancsak 2020-ben, a Velika - Pozsega vízellátó rendszer kiépítése során fedezték fel a „Kamenjača”^[3] és „Stojanovac”^[4] régészeti lelőhelyeket, ahol a kőrézkor középső időszakában virágzott Lasinja-kultúra településmaradványait találták meg. A leletek között kerámia edények töredékei, valamint különböző kőtárgyak, kőszerszámok, őrlőkövek és mikrolitok kerültek elő. A vaskort a „Međuputi” lelőhelynek a La Tène-kultúrához tartozó leletei képviselik, de találtak itt ókori és középkori településmaradványokat is.

Maga Trenkfalva ősi település, de középkorból nincs írásos adat a létezésére. A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik valószínűleg 1687-ben Boszniába távoztak. A helyükre 1697 körül az ország északkeleti részéről és Boszniából katolikus horvátok érkeztek. A falut Szent Demeternek szentelt templomáról Mitrovicának nevezték el.^[5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovicza” néven látható. Csak 1912-ben vette fel hivatalosan a Trenkfalva (Trenkovo) nevet, báró Trenk Ferenc (Franz von der Trenck) birtokos tiszteletére, aki a településen található Trenk-kúriában élt és alkotott. A Jókai Mór A két Trenk című regényéből „a magyar Trenk” néven ismert történelmi személyiség élete több ponton is összeforrt a településsel. Hajdúival együtt a térségben mint hőst tisztelik.

Nevezetességek

• A Trenk-kastély^[6] egyemeletes épület, amelyet jóval Trenk Ferenc halála után 1819-ben emeltek barokk-klasszicista stílusban. Hosszúkás, téglalap alaprajzú épület, főhomlokzatán nagyméretű terasszal, az udvari homlokzaton pedig rizalittal. Az épületet manzárdtető fedi. A kastély a park közepén található, amely fontos kertépítészeti emlék. A parkban a kastélyhoz tartozó melléképületek vannak.

• Trenk-emlékfa, tölgyfa a kastély kertjében, amely alatt a báró hajdan jobbágyai fölött törvénykezett.

Népesség

• 1910-ben 600 lakosából 102 magyar (17,0%) és 429 horvát (71,5%) volt
• 1960-ban 692 lakosa közül 651 horvát (94,1%), 33 szerb (4,8%) és 2 magyar (0,3%) volt
• 1991-ben 823 lakosából 771 horvát volt (93,7%). Magyarok már nincsenek.

Jegyzetek

Források

• http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/036pozsega.htm^{[halott link]}
• Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
• Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)