Sréter István

Sréter István
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő 1920. július 19. – december 16.
Előd	Soós Károly
Utód	Belitska Sándor
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború
Született	1867. november 10. Cserhátsurány
Elhunyt	1942. szeptember 2. (74 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Foglalkozás	politikus
Díjak	Signum Laudis
A Wikimédia Commons tartalmaz Sréter István témájú médiaállományokat.

Sréter István (Cserhátsurány, 1867. november 10. – Budapest, 1942. szeptember 2.) magyar altábornagy, honvédelmi miniszter, a (szandai) Sréter család leszármazottja.

Élete

A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után előbb a közös hadseregben szolgált, majd átlépett a honvédség kötelékébe. Az I. világháború végén, mint ezredes 1918 júniusától augusztusáig budapesti városparancsnok-helyettes volt. 1919. április 24-én letartóztatták a Tanácsköztársaság ellen szervezett fegyveres akció miatt. 1919. augusztus 9-én Habsburg József főherceg a Dunántúl parancsnokává, majd Horthy Miklós a székesfehérvári hadosztály parancsnokává nevezte ki.

1920. július 19-étől 1920. december 16-áig, az első Teleki-kormány idején honvédelmi miniszter volt. A Vitézi rendben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Nógrád vármegye és Hont vármegye, valamint Budapest, székesfőváros „vitézi törzskapitánya” volt.

A 20-as évek végén az aktív szolgálatból visszavonult és történeti tanulmányokkal foglalkozott.

Művei

• Furcsa! Te mindent meglátsz! Képek a nagy világégésből; Honvédelmi Sajtóvállalat, Bp., 1920
• A badeni hadseregfőparancsnokság 1918. októberben és a hadsereg felbomlása; Papíráru- és Nomdaipari Szövetkezet, Bp., 1922
• Összeomlás az albán arcvonalon; Stádium, Bp., 1924
• Nem, nem, soha! Tanulmány a lord Rothermere sajtó-actió alátámasztására; Viktória Ny., Bp., 1927
• Megjegyzések Pethő "Görgey Artur" c. művére; Bocskay Könyvkereskedés, Bp., 1930

Források

• Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
• Részletes életrajza a Nemzetgyűlési Almanach 1920–1922-ben

Elődje: Vitéz bádoki Soós Károly

Honvédelmi miniszter 1920. július 19. – december 16.

Utódja: Belitska Sándor