Ipekakuána
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Carapichea ipecacuanha (Brot.) Stokes | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ipekakuána témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ipekakuána témájú médiaállományokat és Ipekakuána témájú kategóriát. |
Az ipekakuána (Carapichea ipecacuanha) (magyarul: útszéli hánytatógyökér) brazil növény, tupi nyelven: i-pe-ká-géne, azaz 'útszéli növény, ami beteggé tesz'. INN-név: ipecacuanha.
Története
Az ipekakuána 1672-ben került először Európába, egy Legros nevű utazó hozta a növényt Dél-Amerikából Párizsba. 1680-ban, egy Garnier nevű párizsi kereskedő kapott körülbelül 68 kg anyagot és értesítette a fizikus Helvetiust, (az azonos nevű híres filozófus nagyapját), a szer alkalmazásának hatásáról a vérhas (disenteria) kezelésében. Helvetius eladta a kizárólagos jogorvoslat jogát XIV. Lajosnak aki ezt az információt a francia kormánynak átadta, s ez utóbbi 1688-ban nyilvánosságra hozta.
Felhasználása
Vékony, elágazó gyökeréből kivont anyagot emésztési zavarokra használták. Mérgezés esetén hánytatásra használták, és bronchitist is kezeltek vele.
ATC-kódja R05CA04 és V03AB01. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi neveken hivatalos:
| Ipekakuána folyékony kivonat, standardizált | Ipecacuanhae extractum fluidum normatum |
| Ipekakuána gyökérpor, standardizált | Ipecacuanhae pulvis normatus |
| Ipekakuána tinktúra, standardizált | Ipecacuanhae tinctura normata |
| Ipekakuánagyökér | Ipecacuanhae radix |
Jegyzetek
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
